Norvégia szerint túl nagy kockázattal bír, ha nagyon idős és betegségben szenvedőket oltanak be a koronavírus elleni vakcinával, miután 23-an rövid idővel az oltás első dózisa után elhunytak - számol be a hírről a Bloomberg.
Az elmúlt évtizedekben nőtt az érettségizettek és a diplomások, míg jelentősen csökkent az alapfokú végzettséggel sem rendelkezők aránya Magyarországon. Bálint Lajos demográfus bemutatta, hogy az iskolázottság olyan tudás megszerzését teszi lehetővé, ami segítségünkre van a betegségek megelőzésében és kezelésében.
Az Eurostat felmérése szerint tíz év alatt hét helyet javított Magyarország az egészségben eltöltött évek számában - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Rétvári Bence.
Európa egyre csökkenő arányt képvisel a világ lakosságában, 2070-re várhatóan a világ népességének kevesebb mint 4 százalékát fogja kitenni - közölte az Európai Bizottság szerdán, a demográfiai változások hosszú távú okairól és azok Európa-szerte érezhető hatásairól szóló jelentésében.
Az elkövetkező évtizedekben a második világháború után született „baby boomer” generáció tagjai tömegével fognak nyugdíjba vonulni, ami komolyan megterheli a társadalombiztosítási rendszert. Eddig csak néhány ország – elsősorban Svédország, Belgium és Dánia – tette ellenállóvá nyugdíjrendszerét a demográfiai hatásokkal szemben – derül ki az Allianz Globális Nyugdíjjelentéséből. Magyarország nyugdíjrendszere a 45. helyen áll a rangsorban, és inkább megfelelőnek, mint fenntarthatónak számít. Stabilabb lehetne a rendszer, ha korai nyugdíjazásra csak csökkentett nyugdíjjal lenne lehetőség, és ami biztos, hogy sokáig már nem lehet eltolni a nyugdíjrendszer reformját – derül ki a tanulmányból.
A születéskor várható élettartam egy ideje nem tud igazán növekedni Magyarországon, most viszont azt is megtudhatjuk, hogy melyik megyében élnek a legtovább és a legrövidebb ideig a magyarok.
Ha a dolgozók napi negyedórával többet sétálnának, az akár évente 100 milliárd dollárral (30 ezer milliárd forinttal) is többet hozhatna a világ gazdaságának egy új elemzés szerint.
Tavaly kismértékben nőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon, ami valamelyest megnyugtató annak tükrében, hogy az elmúlt években többször is csökkenést láthattunk. A KSH-tól megtudtuk a magyarázatot, és azt is, hogy melyik életkorban még hány évre számíthatnak a magyarok.
Alig érezhetően, de emelkedett a születéskor várható élettartam tavaly Magyarországon - derül ki a KSH napokban közzétett Demográfiai évkönyvéből. Ennek köszönhetően a nők esetében a mutató újra 79 év felett van, míg a férfiaknál ha csak picivel is, de új csúcsra került.
Három éve csökken a várható élettartam az USA-ban, amire utoljára 1915 és 1918 között, az első világháború és a spanyolnátha idején volt példa, ráadásul Amerika nincs egyedül e téren. Három fő okot találtak szakértők a negatív jelenségre.
A várható élettartam nemzetközi összehasonlítása már ad egy pillanatképet arról, hogy milyen egy adott ország egészségi állapota és fejlettsége, de ha a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező emberek várható élettartama közötti különbséget tesszük egymás mellé, akkor képet kaphatunk a társadalom kettészakadásáról. Az OECD friss adatai azt mutatják: Magyarország ebből a szempontból nagyon rosszul szerepelt.
A magyar gazdaság nem igazán tudott felzárkózni a fejlett nyugat-európai országokhoz az elmúlt évtizedekben a Társadalmi Riport 2018-ban megjelent tanulmány szerint. Habár a bruttó nemzeti jövedelme (GNI) érdemben nőtt, ez elmaradt a régiós országokban tapasztalható bővüléstől. A várható élettartam emelkedett, de továbbra is 6-7 évvel alacsonyabb a nyugat országokénál, miközben lemaradásban vagyunk a felsőfokú oktatásba beiratkozottak arányát tekintve. A különböző mutatókat vizsgálva Magyarország nagyjából most tarthat ott, ahol Ausztria tartott 20-25 évvel ezelőtt, de jó hír, hogy Portugáliát belátható időn belül utolérhetjük. Ehhez persze tartanunk kell az elmúlt pár év ütemét.
Észak-Magyarország régiójában az egyik legrosszabb a helyzet a várható élettartam tekintetében az egész Európai Unióban, férfiak és nők esetében egyaránt.
Tavaly Magyarországon a születéskor várható élettartam a nők esetében 79 év, a férfiak esetében 72,4 év volt. Bár a különbség továbbra is jelentős, a századforduló óta mérséklődés figyelhető meg, mivel a férfiak várható élettartama gyorsabban emelkedett, mint a nőké. Földrajzi bontásban vizsgálva a leghosszabb életkilátásokkal a budapesti nők (80,1 év), a legrövidebbel a nógrádi férfiak (69,99 év) rendelkeznek. Készítettünk néhány ábrát a demográfiai folyamatokról.
Tavaly csökkent a magyar születéskor várható élettartam az előző évhez képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A trend nem most tört meg, hanem már néhány évvel ezelőtt, 2013 után ugyanis gyakorlatilag megállt a várható élettartam növekedése. Némi "vigaszt" nyújthat, hogy a halálozások 2015-ös és 2017-es megugrása (ami remélhetőleg csak egyszeri hatásként jelentkezik) Európában is visszavethette az élettartam növekedését, tehát a relatív pozíciónk nem igazán romlik, de már felzárkózás sincs.
Hosszú távon látszik az emelkedés mind a magyar, az európai élettartam tekintetében, de ahhoz, hogy valóban fel tudjunk zárkózni a nyugati országok várható élettartamához, nagyon komoly oktatási és egészségügyi reformok szükségesek.
A magyar emberek rövidebb életre számíthatnak, mint az EU-átlag, nem is túl elégedettek az egészségükkel, és hajlamosabbak öngyilkosságra, mint mások - mutatják be az Eurostat friss grafikonjai.
Logikus és természetes azt feltételezni, hogy azok az időskorúak élnek tovább, akik az aktív éveik alapján jobban kerestek és emiatt magasabb összegű ellátást kapnak nyugdíjasként, ebből pedig magasabb színvonalon élhetnek. A Statisztikai Szemlében most megjelent "Öregségi nyugdíjasok halandósága 2015-ben" című írás ezt mutatja be számokkal alátámasztva.